Anyáknak - Anyától !

De úgy mosolyogj, hogy minden fogad csillanjon! Mert mit csinál a baba? Utánoz! Különben hogy tanulna meg beszélni, járni… Mi mosolyogva fürdettünk, kakit szedtünk és veszekedtünk! Nem utánoztuk a vonyító, siránkozó hangokat, hanem felnevettünk. Tegye azt ő is. Hamarabb abbahagyta a nyöszörgést! Nem volt nagy fáradtság tőlünk, csak mosoly kellett! Az meg ingyen van. És… Tovább »

Gondolkodtam ezen a szopizás dolgon. Lássuk csak: egy csöppség kb 6 hónapos koráig napi 5×10 percet szopizhat. (Gyanítom, inkább többet, de a végeredmény így is brutál). Magyarul napi 1 órát. Intenzíven, verejtékezve, kemény munkával úgy, hogy közben erős érzelmi kötődése is van, hiszen nem csak az életéért eszik, hanem az édesanyja, a mindene, a másik… Tovább »

Hogy nekünk mekkora hatalmunk van! Stílusteremtő diktátorok. Ikonok. Dívák! Hiszen állandóan a szemük előtt vagyunk. Sőt, az első pár hónapban csak mi vagyunk a rivaldafényben. Mi vagyunk a  fókuszban éjjel – nappal: pelenkázásnál, altatásnál, etetésnél, mindenkor. És ha már jár, és beszél, és nézelődik, akkor is minket lát – és minket keres – a nap… Tovább »